Hírlevél

Név

E-mail


Iratkozzon fel havi hírlevelünkre, melyből zsidó kulturális hírekről, eseményekről és a Virtuális Zsidó Múzeum újdonságairól értesülhet.





További projektjeink










LexiKohn


Szép Ernő (1884 - 1953)

Költő, író (Huszt, 1884. június 30. – Budapest, 1953. október 2.).
Apja, Szép Sámuel tanító, az egész országot végigvándorolta, végül Hajdúszoboszlón telepedett le. Szép Ernő gimnáziumi tanulmányait Hajdúszoboszlón és Debrecenben kezdte, Mezőtúron folytatta; már az alsóbb osztályokban kitűnt versíró tehetségével. Tanára, Kolozsvári Aladár figyelt fel rá, az ő támogatásával jelent meg első kötete (Első csokor, Mezőtúr, 1902). Érettségi vizsgáját nem tette le, Budapestre költözött, s élclapokban közölte hol kormánypárti, hol ellenzéki bökverseit. Címíróként dolgozott a Hermes Banknál. 19 évesen A Hétben is szerepelt „szezonversekkel”. A Nyugatnak indulásától munkatársa, s ezzel egyidőben a Fővárosi Cabaret Bonbonniere rendszeres sanzonszerzője; sanzonjait maga adta elő. Kigúnyolta a kor politikai, kulturális és művészeti életét, és szellemesen vágott a bécsi udvar felé is. 1911-ben a Nyugat Könyvtár adta ki Kucséber kosár című glosszákat és verseket tartalmazó kötetét, 1912-ben első érett verseskönyvét (Énekeskönyv) is a Nyugat jelentette meg. Bár Kabaret-dalai (1908) már korábban népszerűvé tették, még többen emlegették háborús dalait, melyeket Medgyaszay Vilma és Sajó Géza vittek sikerre. Korai lírájának leghíresebb antológiadarabja a Nem volt játékom (1910), mely később Gyermekjáték címmel a kor ünnepelt színésznőinek kedvelt előadási darabja volt. Szép Ernő életérzését, szemléletét a nosztalgia jellemezte. Az Estnek megindulásától kezdve (1910) állandó munkatársa volt, naponta jelentek meg glosszái; szellemesen, irodalmi igénnyel szólt a legkülönfélébb jelenségekről, eseményekről. Mestere volt a tárcanovellának is, bár szerényen irka-firkának nevezte e műfaját (azonos címmel kötetet is adott ki 1913-ban). Az 1. világháború elején önkéntes betegápoló és haditudósító volt, 1915-től egyre jobban a béke híve lett. A Lila ákác (1919) abba a magyar regénysorba tartozik, amely a régi Budapest szellemiségét akarta maradandóvá tenni; Molnár Ferenc és Krúdy Gyula a közvetlen rokona. Szép Ernő 1920–21-ben Bécsben élt emigrációban, itt jelentek meg avantgárd ihletésű „hosszú versei”. 1925-től, megindulásától Az Újság munkatársa, a polgári liberális eszmék szószólója. Elbeszéléseinek egyik vezérmotívuma ekkortájt, hogy a magyarországi egészséges fejlődés gátja a dzsentroid szellem tovább élése. A húszas években Szép Ernő népszerű színházi szerző volt. Patika (bemutató: 1920. február 13.) című darabját botrányok kísérték (részben emiatt ment Bécsbe), a Vőlegény azonban jó szereposztással sikert aratott (bemutató: 1922. május 3.), jóllehet a jobboldali sajtó céltáblája lett. A Lila ákác adaptációja kirobbanó siker volt. (1934-ben film készült belőle Székely István rendezésében.) 1930-ban volt az Azra bemutatója, ismét sikert aratott. A zsidótörvények és a háború alapjaiban változtatták meg életvitelét. 1944-ben 33 év után el kell hagynia margitszigeti otthonát, augusztusban „csillagos házba” internálták, de a svéd követség mentelmi útlevelével rövid időre szabadult. 1944. október 20-án a nyilasok munkaszolgálatra hurcolták. November elején elbocsátották. Viszontagságait Emberszag (1945, angolul: The smell of humans, A memoir of the holocaust in Hungary, ford. BÁTKI, John, bev. TANDORI Dezső, Bp.–London–New York, 1994, 1998) című kötetében írta meg. 1948 után szegénységben élt. A Petőfi Társaság elismerte, tagjai közé választotta.

OSZK MEK – Irodalmi Szerkesztőség (Rónay László szócikke alapján: Új Magyar Irodalmi Lexikon, CD-ROM, 2000)


Forrás: http://omike.hu/omike/muveszek/szep-erno/604


Vissza

TÁMOGATÓK:


© 2010-2021. JMPoint Alapítvány