Keresés



Keress a gyjtemny sszes szveges mezjben.

Gyûjtemény

Szimbólumok
Vallási jelképek
Zsinagóga és Tóra
Ünnepi tárgyak
A közösségi és rituális élet tárgyai
A mindennapi élet zsidó tárgyai
A tanulószoba és a tanház tárgyai
Zsidó tárgyú festmények és rajzok
Dokumentumok
Audiovizuális archívum
Épített emlékek
Egyéb

Hírlevél

Hrlevl

Nv

E-mail


Iratkozzon fel havi hrlevelnkre, melybl zsid kulturlis hrekrl, esemnyekrl s a Virtulis Zsid Mzeum jdonsgairl rteslhet.

Támogatás





Tovbbi projektjeink










LexiKohn


Graber Margit (1895 - 1993)

Festõ, grafikus. (Budapest, 1895. aug. 5. – Budapest, 1993. aug. 4.) Iparrajziskola, Iparmûvészeti Iskola Mesterei: Vesztróczy Manó, majd Kernstok Károly. 1974: érdemes mûvész. 1916-1919-ig Iványi Grünwald Béla tanítványaként dolgozott a kecskeméti mûvésztelepen. A Galilei-körbe járt. 1918-ban a nagybányai mûvésztelepre látogatott. 1920-1924 között férjével, Perlrott Csaba Vilmos festõmûvésszel Németországban tartózkodott. Ebbõl az idõbõl való egyik jelentõs képe, az expresszionizmustól megérintett Fátyolos önarckép (1921). 1922-ben a Helikon Kiállító Szalon rendezte elsõ budapesti kiállítását. 1924-1928 között többnyire Párizsban élt, de Nagybányát is felkereste. Cézanne és a kubisták hatottak rá (Nagybányai cigánylány, 1925; Szajna-híd, 1926). Szerepelt a Képzõmûvészek Új Társasága kiállításain. 1928-tól itthon dolgozott. Modelljérõl készített, kissé nyújtott vonalú, színekre épített festményei életmûvének legjobb darabjai (Philadelphia Vilma, 1928). A 30-as évek elején Körtvélyesen, Lesznai Annánál vendégeskedett; szívesen ábrázolt mezõgazdaságban munkálkodókat. Mindig izgatta az emberi tevékenység megörökítése. A 40-es évek legszebb olajképei és szénrajzai édesanyját idézik (Édesanyám, 1947). 1948-tól a Szentendrei Mûvésztelep tagja. Önarcképek, csendéletek, enteriõrök sokasága keltezhetõ e pályaszakaszra (Piaci jelenet, 1975; A Mûvésztelep kertje, 1979; A tükör, 1980). Életmûvébõl, gondolataiból bölcsesség és életszeretet árad. Mûveivel, érdeklõdésével kortársként kapcsolódott Európa mûvészeti életébe. Elõadásmódjában az ember- és természetközpontú festészet elkötelezettje volt, amelyet mindvégig gyöngéd realizmus szõtt át. Festõi alkata a francia posztimpresszionistákéval rokonítható. Mûvészetének másik meghatározó mûfaja a grafika. Kezdettõl fogva vallotta, hogy a legmodernebb festõi irányzat is csak tökéletes rajztudás segítségével közölheti mondanivalóját.
/PIM Adattár, Artportal.hu/Kép: http://www.homegaleria.hu


Forrs: http://omike.hu/omike/muveszek/graber-margit/75


Vissza

TMOGATK:


© 2010-2021. JMPoint Alapítvány