Starker János (1924 - )
 Csellista. (Budapest, 1924. júl. 5. - ) A budapesti Zenemûvészeti Fõiskolán Schiffer Adolf tanítványa volt, mellette Weiner Leó, Waldbauer Imre, Molnár Antal és Hammerschlag János óráit látogatta. Neve szerepel az OMIKE zenekarának és énekkarának névsorában. Különbözõ hazai és külföldi koncertek után, a háború befejeztével a Budapesti Filharmóniai Társaság zenekarának (1945-1946) és a Magyar Állami Operaház zenekarának szólógordonkása volt 1945-1946 között. 1948-ban költözött az USA-ba, ahol a Dallasi Szimfonikus Zenekar (1948-1949), a Metropolitan Operaház (1949-1953), majd a Chicagói Szimfonikus Zenekar szólógordonkása volt (1953-1958). Közben egyre jobban koncentrált a szólójátékra, egyre több hangversenyt adott, és 1958-tól a bloomingtoni Indana University nagyhírû gordonkatanszakának vezetõje. 1962-ben a chicagói Conservatory College díszdoktorává avatták. A klasszikus mesterek, valamint a 20. századi magyar zene alkotásainak kiváló elõadója, igen sokat tett Kodály Zoltán szólógordonka szonátája megismertetéséért. Gyakran adott szonátaesteket Julius Katchennel, és az 1998-ban elhunyt Sebõk Györggyel. Több mint 70 hanglemezfelvételt készített.
/Wikipedia, OSZK Színháztörténeti Tár – Különgyûjtemény/
|
