Fest?. (1906-1943.) 1925 és 1927 között Párizsban élt, majd Budapesten telepedett le és a Képz?m?vészeti F?iskolán tanult Benkhardt Ágost növendékeként. A Képz?m?vészek Új Társaságának (KUT) tárlatain 1936-ban és 1940-1943. között szerepelt képeivel. Alkotásaiból Rózsa Miklós 1938-ban rendezett gy?jteményes kiállítást a Tamás Galériában. 1934-ben elnyerte a Nemes Marcell utazási ösztöndíjat, 1935-ben a Lipótvárosi Kaszinó díját.
Munkaszolgálatosként halt meg.
A Magyar Képz?m?vészeti Egyetem vette át a m?vész Amerikai Egyesült Államokban él? családjának ajándékaként 15 festményét.
/Kieselbach Galéria és Aukciósház ? M?vészek ABC/
A Tamás Galériának mindig is az volt az elve, hogy f?ként az el?re tör?, fiatal m?vészeknek juttasson teret és érvényesülést. Ezt az elvet követi a Galéria jubiláris századik kiállításán is.? ? írta Kállai Ern? m?kritikus 1938 októberében az említett galéria Mai Fiatalok cím? 100. bemutatójának katalógusában. Tamás Henrik 1928 és 1944 között 155 (!) kiállítást rendezett, mellyel a két háború közötti budapesti m?vészeti élet egyik legjelent?seb, ha nem legprogresszívebb programját hajtotta végre. A m?keresked?b?l m?vészetszervez?vé és m?vészetalakítóvá fejl?dött Tamás elképeszt? teljesítményére csak a legutóbbi években kezdett fókuszálódni a szakmai figyelem. Az ? egyik felfedezettje volt Szin György fest?m?vész is, akinek 1938 áprilisában gy?jteményes kiállításon mutatta be 25 alkotását.
A képcímek alapján Párizsban, Itáliában és Szentendrén készült m?vekb?l álló kollekció fogadtatása igen kedvez? volt a mérvadó kritikusok részér?l. Szin György azonban nem ezzel a tárlattal vált ismertté a budapesti m?vészetkedvel? közönség el?tt. A korszak legrangosabb m?vészalakulataként ismert Szinyei Merse Pál Társaság a fiatal tehetségek érvényesülését segít? szándékkal, 1926-tól rendezte meg az ú.n. Tavaszi Szalont. E tárlatokon azok a zömével f?iskolás fiatalok állíthattak ki, akik még nem voltak más m?vésztársulások tagjai és ily módon szinte alig juthattak nyilvánossághoz. Az 1934. évi Tavaszi Szalon egyik legf?bb attrakciója Szin György kollekciója volt. Az itt bemutatott A falu vakja cím? olajfestményét nem csupán több képes hetilap reprodukálta ekkor, de Szin ezzel nyerte el a társaság által kiadott Nemes Marcell-féle utazási ösztöndíjat is. A Képz?m?vészeti F?iskola évkönyveiben még Schwarz-ként szerepl? fiatal m?vész, feltehet?en 1930 körül magyarosította a nevét Szin-re. Szerényen mért életrajzi adatai szerint 1925 és 1927 között Párizsban élt, majd 1929 és 1934 között Benkhard Ágost tanítványaként végezte el a f?iskolát, ezután pedig ismét a francia f?városba tért vissza. A második utazást már minden bizonnyal az 1934-ben elnyert ösztöndíj tette lehet?vé. 1936-ban állított ki els? ízben a Képz?m?vészek Új Társaságának tagjaként, majd pár év múlva 1940 és 1943 között már valamennyi KUT-tárlaton, valamint az Országos Magyar Izraelita Kulturális Egyesület kiállításain is szerepelt m?veivel. 1938-tól rendszeresen dolgozott Szentendrén a m?vésztelept?l függetlenül. 1946-ban ugyan még szerepelt a mártír m?vészeknek emléket állító budapesti tárlaton, de ezt követ?en életm?ve és alakja elfelejt?dött. Szin fellelhet? m?veinek összegy?jtése és életm?vének feldolgozása egyel?re még várat magára. Szin 1938-as gy?jteményes kiállításán (a címek alapján) felt?n?en sok volt az álomszer? hangulatot sejtet?, nosztalgikus érzésekkel telített kép: Aranykor, Este a parkban, Romantika, Régmúlt id?k, avagy Emlékezés.
(Merítés a KUT-ból, X. Jubiláris kiállítás, Haas Galéria, 2006. okt. - nov. (kat. Szin/5) Rum Attila tanulmányával)