Festő, grafikus. (Tárnok, 1912. november 9. – Badacsonyörs, 1991. április 30.) A budapesti képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula növendéke volt. A főiskola elvégzése után többnyire plakátrajzolással foglalkozott. 1934-ben a Szinyei Társaság tavaszi szalonjában állított ki először. AZ OMIKE Művészakció utolsó képzőművészeti kiállításán szerepelt „Ketten” és „Aszfaltozók” című temperáival. A felszabadulás után erőteljes színezésű festményeken kívül megrendítő rajzsorozatot készített a munkatáborok életéről. 1945 után számos hazai és külföldi kiállításon vett részt. 1970-ben Munkácsy-díjat nyert.
/Dr. Szabó Ákos András: Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona, Kiállítás katalógusok/